ApuseniValea Crisului RepedeBeiusCampia Crisurilor
 
Bihar Megye PDF Nyomtat E-mail
Image

Image

Image

Image

Image

Image

Image

 

Bihar Megye
Történelmi emlékekben bõvelkedõ városok, több tucat templom és más építészeti mûemlék, kiterjedt erdõségek, rohanó folyók, lenyûgözõ barlangok, jellegzetes hegyvidéki falvak, a hagyom ányok szellemében élõ emberek, röviden egy több mint 2.000 éves kultúrkincs, egy békés természeti környezetben. Ínycsiklandozó hagyományos konyham ûvészet, vendégszeretõ emberek, szülõföldjükre büszke idegenvezetõk, magas szintû szolgáltatásokat nyújtó szállodák és idegenforgalmi ügynökségek várnak a vendégekre. Íme egy egyedi élmény hozzávalói egy távolról sem hétköznapi vidéken: Bihar megyében.


Terület: 7.544 négyzetkilóméter
Területi eloszlás: 66,2% mezõgazdasá- gi terület, 25,8% erdõ, 3% beépített terület, 1,9% közutak és vasutak, 1,8% folyó és állóvizek, 1,3% más
Lakosság: 596.951 fõ (50,4% városon, népsûrûség 79 fõ/km2).
Székhely: Nagyvárad, 206.235 lakos Települések: 4 megyei jogú város (Belényes, Margitta, Nagyvárad, Nagyszalonta), 6 város (Diófás, Élesd, Érmih ályfalva, Székelyhíd, Vaskó, Vaskószikl ás), 90 község és 429 falu.
Szállitási utak: 474 km vasút, 2664 km utak, melybõl 602 km felújitott (436 km országút).   

Földrajzi elhelyezkedés

   Bihar megye Románia észak-nyugati részén helyezkedik el, a 47-ik szélességi és a 22-ik hosszúsági fokon. Északon Szatmár, keleten Szilágy és Kolozs, délkeleten Fehér, délen Arad megyével, nyugaton pedig Magyarországgal határos. 7.544 négyzetkilóméteres területével (az ország terúletének 3,2%, az Észak-Nyugati Régió 22,1%) az ország VI-ik, és a régió elsõ megyéje.

   Domborzata
   A Bihar hegység legmagasabb, 1849 méteres csúcsa és a Körös síkságának legalacsonyabb, 90 méter magas pontja között mindhárom domborzati forma megtalálható: a hegyek 24%, a dombok és medencék 32%, a síkság pedig 44% tesznek ki. A hegyvidék legmagasabb részét a Bihar-Vlegyásza hegység alkotja, mely jelentõs kiterjedésû karsztvidéket foglal magába. Ide tartoznak még a Béli havasok, a Királyerdõ valamint a Réz hegység, melyek közé öböl formájú medencék ékelõdnek. A 200-450 méter magas dombvidék átmenetet képez a hegyek és a síkság között: Réz domvidék, Királyerdõ dombok, Bihari dombok, Béli dombvidék. A síkság magassága 200 és 90 méter között változik. Magas dombok, Cãlacei, Miersigului, Biharia, Tãºnad és Carei homokos vidéke, valamint hordalékos, nagyfokú nedvességtartalmú kiterjedt sikságok, a Kõrõsök és az Ér vidéke alkotják.

   Éghajlata
   A megye éghajlatát az óceáni eredetû, nedves levegõt hordozó nyugati áramlatok határozzák meg. Az éghajlat mérsékelt kontinentális jellegû, a domborzati viszonyoknak betudható helyi sajátosságokkal. A levegõ évi középhõmérséklete 10- 11°C a síkságon (10,4 °C Nagyváradon), 7-10°C a dombvidéken és 2-7°C a hegyekben (2°C alatt a magasabb csú- csokon). A legmagasabb hõmérsékletet, +40°C fokot, 2000 augusztus 21-én, míg a legalacsonyabbat, -29,2°C fokot, 1942 január 24-én mérték.


   Vizei

   Bihar megyei folyóvizei a Körösök vízgy ûjtõ medencéjéhez tartoznak: Berettyó az Érrel (68 km a megye területén), Sebes Körös (101 km a megye területén), Fekete Körös (136 km a megye területén) és ezek mellékfolyói. Az árvizek megelõzése és az alacsonyan fekvõ, vizenyõs területek kiszárítása céljából a XIX-ik század második felében elkezdõdtek a folyó- szabályozási munkálatok, melyeknek eredménye a Sebes Köröst a Fekete Körössel összekötõ gyûjtõcsatorna. Természetes állóvizek: Kígyó tó és Nádas tó Nagyszalonta mellett, Petea melletti Ochiul Mare, a Bihar hegységbeli Nagy tó. A mesterséges tavak közül a völgyz árógátak (legjelentõsebb a Jád völgyi lesi tó) és a síkvidéki halastavak a legfontosabbak. A legnagyobbak a cséffai (598 ha), a tamáshidai (200 ha), a homorógi (95 ha) és az inándi (30 ha).

   Növényvilága
   A síkvidék jellegzetes növényzete a ligetes sztyepp (tölgyligetekkel tartkított rétek), melynek legnagyobb részét napjainkban termõföldek foglalják el, valamint telepített akácerdõk. A lombhullató erdõk övezet ében vegyesen nõ a cser, gyertyán és tölgy, az erdõket rétek és mezõgazdasági mûvelés alatt álló területek tarkítják. A lombhullató erdõk szintjén (1.000 méterig) tölgy, cser, kõrisfa, gyertyán, szil és bükk nõ. A tûlevelûek szintjén (1.000-1.700 méter) fenyõerdõk vannak. Az intrazonális és azonális növényzetet a mezõségi növényzet képviseli, (nyárfa-, akácerdõk és mezõk), növényzet a szikes talajon nedves környezetben, homokos talajon található növényzet.Számos értékes növény védettség alatt áll: a mogyorós lednek, a kockás liliom, a hévizi tündérrózsa, a medvesz õlõ.

   Állatvilága
   A ligetes sztyeppre a rágcsálók jellemz õk, míg az erdõkben õz, szarvas, vadisznó, medve, mókus, hiúz, nyest, fácán stb. él. A hegyi patakokban pisztr áng tenyészik, a dombvidékiekben pér, fejes és paduc, míg a síkvidékiekben ponty és sügér él.

   Természetvédelmi területek
   Bihar megyében több mint 60 természetv édelmi terület van, köztük a Csodavár, az aragyászai barlang, a Szegyestel völgye, a kalugyeri dagadóforrás, a Rozsdaszakad ék, a galbinai szurdokvölgy, a Pádis karsztfennsík, a Nagy Phaeton vízesés, a Flóra rét, a Szelek barlangja, a mézedi barlang, a Pece patak, a révi sziklaszoros és az Erdélyi Szigethegység Természeti Park, melynek 31,92%-a Bihar megyében terül el.

 

     
 
     

Acest site web nu reprezinta in mod necesar pozitia oficiala a Comisiei Europene. Intreaga raspundere asupra corectitudinii si coerentei informatiilor revine initiatorilor site-ului web.

Pentru informatii despre celelalte programe finantate de Uniunea Europeana, in Romania cat si pentru informatii detaliate privind aderarea Romaniei la Uniunea Europeana, va invitam sa vizitati adresa web a Centrului de Informare al Comisiei Europene in Romania.